Előrelépés igen, de megállapodás nem várható már idén az Európai Unió 2021 és 2027 közötti költségvetési keretéről - jelentette ki szerdán az Európai Bizottság illetékes tagja.
Berki Krisztián tornász és Knoch Viktor gyorskorcsolyázó személyében olimpiai bajnok előadói is lesznek az 56. Közgazdász-vándorgyűlés sportközgazdasági szekciójának, de a meghívottak között megtaláljuk például Günther Oettingernek, az Európai Bizottság költségvetésért felelős tagjának és Liam Benhamnek, az IBM európai alelnökének nevét is.
Az Európai Bizottság 181 millió euró (mintegy 56 milliárd forint) összeggel javasolja támogatni a 2021-2027 közötti időszakra szóló hosszú távú uniós költségvetést érintő csalás, korrupció és egyéb szabálytalanságok elleni küzdelem érdekében tett tagállami erőfeszítéseket - közölte az uniós bizottság szerdán.
A mostani 86% után legalább 80%-os lesz a súlya 2021 után az egy főre jutó gazdasági fejlettségi mutatóknak abban, hogy a tagállami felzárkóztatási források mérete mekkora legyen, azaz letett arról a tervéről az Európai Bizottság, hogy a forráselosztási képlet drasztikus átsúlyozásával a dél-európai országokat részesítse előnyben a mi régiónk kárára - mutat rá a Bruxinfo a tegnapi brüsszeli bejelentések összefoglalójában. A képlet mérsékelt átalakítása megnyugtató fejlemény Magyarország számára, de egyúttal azt is jelenti, hogy a tegnap összevethető árakkal kalkulált 11%-os kohéziós forráscsökkenésnél kicsit akár nagyobb vágást is elszenvedhet 2021-től Magyarország.
Akkora felháborodást váltott ki az uniós biztosok múlt szerdai ülésén és egyéb körökben a 2021 utáni EU-s költségvetésről szóló terv azon része, hogy a kelet-európai országok felől a dél-európaiak felé irányítanának át jelentős forrásokat, hogy az Európai Bizottság az utolsó pillanatban átdolgozhatja a pénzosztási képletet és állítólag még ma, azaz a május elsejei munkaszüneti napon is összeül(t) tanácskozni - tudta meg a Bruxinfo.
Még Brüsszelben is alaposan meglepődtek annak a minapi Financial Times cikknek az üzenetén, amely szerint a kelet-közép-európai országok felől több tízmilliárd eurónyi EU-támogatást terel majd át a dél-európai országok felé az Európai Bizottság a 2021-től induló új költségvetési ciklusban - írja a Politico. A befolyásos brüsszeli lap azt is megjegyzi: még maga a büdzsé összeállításáért felelős Günter Öttinger uniós biztos is meglepődött a cikk üzenetén, amit az is tükröz, hogy a Twitterén úgy reagált: "csakugyan?". Aztán tegnap és ma a fokozódó spekulációnak tudta be újabb Twitter-üzeneteiben, hogy mindenféle sajtóértesülések megjelennek a jövő szerdai bejelentés előtt.
Nemcsak a jogállamiság elveinek tiszteletben tartásától függne 2021-től az uniós támogatások kifizetése, hanem attól is, hogy az egyes tagállamok mennyire sikeresen küzdenek a korrupció ellen - írta meg a jövő héten bemutatandó brüsszeli költségvetési javaslat újabb jogosultsági feltételét ma a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). A lap kiemelte: a brüsszeli tervek főleg Lengyelországot és Magyarországot érinthetik hátrányosan és közben a pénzosztás szabályainak átalakításával át akar terelni forrásokat a dél-európai országok felé az Európai Bizottság. A szankciós rendszerről szóló döntéshozatalban is ki akarja cselezni a Bizottság a visegrádi országokat.
Először az EU történetében politikai feltételekhez akarják kötni a 2020 utáni uniós pénzek kifizetését - jelentette be ma Günter Öttinger uniós költségvetési biztos a Bruxinfo beszámolója szerint. Egy ilyen elképzelést korábban már sokszor belengettek, aztán kihátráltak belőle, mert nem igazán lehet objektíven megcsinálni, és az EU egységét is veszélybe sodorja. Ha valahogy mégis átvinnék a tervet, az azt jelentené: ha nem független a tagállami kormányoktól az igazságszolgáltatási (bírósági) rendszer, akkor Brüsszel nem fizetné ki az uniós támogatásokat. A mai jelzés első hallásra kifejezetten rossz hír főként Lengyelország és Magyarország számára, hiszen brüsszeli nézőpontból bajok vannak a független igazságszolgáltatással, a jogállami működéssel, és erről elsősorban a lengyelekkel komoly vitákat folytat évek óta az Európai Bizottság. Közben az is jól látszik, hogy a 2020 utáni EU-s költségvetés erősen migrációs fókuszú is lesz, ami szintén feszültségforrás a két ország, illetve a Bizottság viszonyában.
A 2020 utáni EU-s költségvetés kialakítása körüli nagy kommunikációs zaj részének is tekinthető, de mégis elgondolkodtató, hogy sorozatban harmadik napja nagyon erős figyelmeztetéseket kap Magyarország és Lengyelország kormánya a német vezetőktől. Ma éppen az EU-büdzsé összeállításáért felelős német uniós biztos küldött üzeneteket az informális EU-csúcsra időzítve, aki egyébként Angela Merkel kancellár szoros szövetségese is a CDU-ban.
A Süddeutsche Zeitung mai információi szerint az áll a holland kormány 2020 utáni EU-s költségvetésről szóló állásfoglalásában, hogy a Brexit miatt kisebbé váló EU kisebb költségvetéssel is jár és hasonlóan gondolkodik Ausztria, Svédország és Dánia is. Ez megerősíti azokat a korábbi információkat, hogy az EU négy nagy nettó befizető tagállama nem akar több pénzt betenni a közös kasszába a britek távozása után, noha ezért lobbizik az EU költségvetési biztosa.
A visegrádi négyek és négy térségi ország hajlandó a bruttó nemzeti jövedelme eddigi 1%-áról legalább 1,1%-ra, de akár 1,2%-ra is emelni a tagállami befizetési kötelezettségét a 2020 utáni uniós költségvetésbe - ezt jelezte a mai budapesti tanácskozást követő sajtótájékoztatón Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője. A magyar V4-elnökség nevében tett felajánlásért háláját fejezte ki Günter Öttinger, a büdzsé összeállításáért felelős uniós biztos, aki egyébként nagy kihívások előtt áll a Brexitből eredő költségvetési lyuk és a szaporodó uniós feladatok miatt. Szavai alapján úgy tűnik: nem kell különösebben aggódnia a régiós országoknak amiatt, hogy kemény jogállamisági feltételekhez kötnék az EU-pénzek kifizetését 2020 után és mindketten megállapították, hogy áthidalhatatlan akadályok nincsenek a V4+4 és az Európai Bizottság elképzelései között.
Az EU-pénzek jogállamisági feltételekhez kötését nehéz megcsinálni az uniós alapszerződés keretein belül, a különböző egyéb feltételekhez kötés pedig szintén elég ingoványos talaj - ismerte el az Európai Bizottság költségvetési biztosának szenior tanácsadója az EurActive-nak nyilatkozva.
Úgy tűnik, hogy a hétfő-keddi brüsszeli konferencián csak előcsalogatta a tagállamok véleményét az Európai Bizottság a 2020 utáni uniós költségvetés kereteiről és igyekezett elkerülni a konfliktusokat, aztán a mai uniós biztosi ülés után a büdzsé kidolgozásáért felelős biztos már "páratlanul nyílt és őszinte" utalásokkal felfedte, hogy valójában mit tervez - rajzolódik ki a Bruxinfo összefoglalójából.
Még sosem fordult elő az Európai Unióban, hogy úgy kellett elfogadni a következő többéves keretköltségvetést, hogy közbe ékelődnek az európai parlamenti választások, és a példátlan kihívásra az a jó válasz, hogy jövő tavaszig eldöntik a tagállamok a 2020 utáni büdzsé végső kereteit - szorgalmazta a témáról szóló mai brüsszeli konferencia záró beszélgetésében Günter Öttinger. A költségvetésért felelős uniós biztos szerint ha a Brexit mellett is gyorsan sikerül megállapodni a 2020 utáni büdzséről, akkor az az EU nemzetközi megítélésének és az üzleti szereplőknek is jót tesz, ha viszont ez nem sikerül, akkor az egy év elvesztegetett időt és így kárt okozhat majd 2021-től a tagállamokban. A konferencia tegnapi főbb eseményeiről cikkeink:
Az eddigi költségvetési tervezési módszer ellenkezőjével kell összeállítani az EU 2020 utáni, 5, vagy 7 éves költségvetését és a felső korlátot meg kell emelni - többek között ezt szorgalmazta egy mai brüsszeli csúcskonferencián Jean-Claude Juncker. Az Európai Bizottság elnöke nem támogatja a kohéziós és agrárforrások csökkentését, csak a modernizálását, ami jó hír Magyarországnak, és a kifizetések politikai feltételekhez (pl. jogállamisági kritériumokhoz) kötése sem jött elő igazán beszédében. Úgy tűnik, hogy az ilyen "árukapcsolást" a (még) német külügyminiszter sem támogatja, de a francia EU-ügyi miniszter igen. A németek a jelek szerint hajlandók többet is befizetni a közös kasszába. A Bizottság várhatóan május végén mutatja be hivatalos javaslatát a 2020 utáni uniós költségvetésre, azután indulnak a kemény viták. A magyar és lengyel álláspontról, illetve egyéb megszólalók javaslatairól ebben a cikkben külön írtunk:
Egyre több jel és nyilatkozat mutat abba az irányba, hogy megváltozik az évtizedes szigorú német hozzáállás a közös EU-s költségvetés méretéhez, azaz több uniós forrásra van kilátás, de ez nem feltétlenül lenne automatikusan kedvező Magyarországnak - rajzolódik ki abból az évindító anyagból, amit a Financial Times tett közzé.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Videót is közzétettek az esetről.
Az amerikai haderő egyik legfrissebb fejlesztése.
Értékes fegyverek estek ki a szolgálatból.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
